A Tanulj Tesó Alapítvány programjai között szerepel a diákmunka megszervezése a szendrői fiatalok számára. Az első ilyen vállalás még a vártnál is sokkal jobban sikerült. A Zwack Unicum Nyrt. számára fadobozokat összeszerelő diákjaink óriási lelkesedést mutatnak, négyen még szombaton is bekéredzkedtek a műhelybe dolgozni. A Zwack több esetben mellénk állt már: támogatta a Mosolytúrát, és alapítványunkon keresztül támogatja a gyerekek felzárkóztatását.
„Úgy kezdtük, hogy megteremtettük a jó és békés hangulatot – kezdte Kavalyecz András, alapítványunk kuratóriumának tagja -, kentünk a gyerekeknek néhány szelet kenyeret, beraktunk egy kis halk zenét és kezdődhetett a munka. Egészen elképesztő jelenségekre lettünk figyelmesek. A gyerekek az iskolai időben vagy tanórán vannak, ahol értelemszerűen nem tudnak beszélgetni, a szünetben pedig kimennek cigarettázni, vagy a telefont nyomkodják, akkor sem beszélgetnek. Most azonban munka közben elkezdtek közeledni egymáshoz, elkezdtek együttműködni. Baráti, sőt, szerelmi szálak is kötődtek, miközben egyre jobban beletanultak a munkába.”
András elmondta, hogy közel 300 dobozt szerelnek össze a diákok, akik nem csak a premizálás miatt kezdtek el versenyezni egymással, hanem jó játéknak is tartják a rivalizálást. Ugyanakkor figyelmesek egymással, akinek kevésbé megy, annak segítenek a többiek, vagyis a versengés abszolút egészséges – és segítőkészséggel párosul.
„Ez egy nagyszerű közös projekt, amelybe beszálltak a pedagógusok, közülük többen bejárnak a gyerekekhez dolgozni, munka közben beszélgetnek, ez mindenkinek egy nagyon hasznos és kedvére való délutáni elfoglaltság lett – folytatta András. – Közben a technikánk is fejlődik, beszereztünk egy elektromos csavarhúzót, de ezt is nagyon önzetlenül használják a gyerekek, mindig az kapja meg, aki ahhoz a munkafolyamathoz ért, nincs csibészkedés és piszkálódás. Emellett az is nagy öröm a számunkra, hogy miközben a másik tanteremben zajlik a felnőttoktatás, egyáltalán nem zavarják őket a dolgozó gyerekek, végig fegyelmezetten viselkednek, sőt, maguk után minden alkalommal kitakarítanak és a szerszámokat összepakolják. Négyen annyira belelkesedtek, hogy még szombaton is bekéredzkedtek dolgozni.”
A szendrői gyerekek számára mindig igyekszik az iskola délutánonként tartalmas programot szervezni, hogy fűtött, meleg helyen legyenek és ha megéheznek, legyen mit enniük, de a közös munka népszerűsége és pedagógiai hatékonysága minden várakozást felülmúlt.
„Ha nincs feladat, félő, hogy a gyerekek tengődnek, kimennek az erdőre fát lopni, és sajnos otthon sem a legjobb példát látják – magyarázza a pedagógus. – Minél több ilyen jellegű megbízás kellene, amely célt ad nekik, megtanulják, hogy mi a munka értéke és közösséggé formálja őket. Sejtettük, hogy jó hatással lesz rájuk ez a feladat, de tényleg minden reményünket felülmúlja a valóság.”