top of page
Search

16 km túra az erdőben, avagy új arcáról ismerték meg a gyerekek Szendrőt

Updated: Nov 17, 2021


Ami sokaknak természetes, az másoknak nem. A szavak jelentése is eltérhet földrajzi és társadalmi elhelyezkedés szerint. Az erdő lehet a természet lágy öle, a nyugalom letéteményese. Lehet a csend, a jó levegő és a tisztaság otthona. Másnak a hely, ahonnan lehet fát lopni. Nagy útra indultak alapítványunk tagjai és az általunk támogatott szendrői roma gyerekek. Kirándulni, tét nélkül, a felhőtlen szórakozás jegyében.


Tizenöt gyermekkel és két nevelőtanárral vágtunk neki a Szendrő körüli szervezett túra 15 kilométeres távjának, ami végül 16 kilométer lett. A Tanulj Tesó Alapítvány kuratóriumának tagjai, köztük Juhász Gábor, olyan gyerekeket kísértek el a nagy kalandra, akik az Abigél iskolába járnak, illetve másik kuratóriumi tagunk, Kavalyecz András korosztályos futballcsapatában játszanak a Bozsik program keretében.

Legtöbbjüket már ismertük, a nyári Mosolytúrán volt alkalmunk megismerkedni velük. Már akkor figyelmesek lettünk arra, hogy az egy évvel korábbi Mosolytúrához képest mennyit fejlődtek a gyerekek. Most újra megállapítottuk, hogy mindig lépnek előre valamiben, mert fogékonyak a tanulásra és a jó szóra valamennyien.

Azt írtuk, hogy nagy kalandba vágtunk bele. De kaland-e egy hétvégi túra egy olyan gyermeknek, aki ugyan járja az erdőt, de mindig valamilyen konkrét céllal?

Gombát vagy somot szed, hogy legyen mit enniük.

Fát lop, hogy legyen mivel fűteniük.

A kalandot most az adta, hogy a diákjaink gyerekek lehettek. Olyanok, akik elfelejthették a gombát és a somot. Nem olyan szemmel járták az erdőt, hogy honnan lehetne fát hazavinni.

Élvezték a patakokon való átkelést. Gondtalanul bandukoltak, gyakran egymást vállát átfogva, mint azok a gyerekek, akiknek tényleg nincs semmi gondjuk. Uzsonnáról a helyi túraszakosztály gondoskodott, majd a végén közösen meg is ebédeltünk. A finom pörkölt és a túra megszervezése is alapítványunk másik tagját, Antal Ferencet, a szendrői természetjáró szakosztály vezetőjét dicséri.

A gondtalanság érzése mellett az is a gyerekek épülését szolgálta, hogy a túrára kaptunk egy vezetőt Jósvay István személyében. A tapasztalt természetjáró sokat mesélt a gyerekeknek a kirándulás közben a kőzetekről, fákról, vízátfolyásokról, az erdő természetéről.

Szendrőt és környékét tehát egy új arcáról ismerték meg a gyerekek – és abba is belekóstoltak, hogy egy hely jelenthet mást is, mint amit addig nekik jelentett.


120 views0 comments

Comments


bottom of page